Fogorvosnak lenni stresszes foglalkozás. Nap, mint nap számos feszültségforrással kell megküzdeniük. Egy kutatás igyekezett feltérképezni, mik ezek a speciális stresszhatások, annak érdeklében, hogy jobban ki lehessen védeni ezeket. A magyar fogorvos társadalomra vonatkozóan ez volt az első ilyen témájú kutatás: a tavaly elvégzett kérdőíves felmérés célja az volt, hogy feltárja vajon a magyar fogorvosokat hasonló jellegű és mértékű stressz tényezők befolyásolják-e, mint külföldi kollégáikat.
Az anonim kérdőívet online töltötték ki a fogorvosok. Összesen 357 válasz érkezett (246 nő és 111 férfi). Demográfiai szempontból jól reprezentálta a minta a hazai fogorvos-társadalmat.
Az eredmények azt tükrözik, hogy a magyar fogorvosokat külföldi kollégáikhoz hasonló munkahelyi stresszorok érik. Ezek közül a leggyakoribbak: sokáig kell intenzíven koncenrtálni (88,0%), időhiány a munka során (73,4%), túl sok adminisztráció és dokumentáció (65,2%), problémás személyiségű pácienssel való együttműködés (63,6%) és a magukkal szemben állított túlzott elvárások (59,7%). Továbbá a fogorvosok több, mint fele (54,3%) érzi úgy, hogy munkájuk miatt kevés idejük jut önmagukra, illetve családjukra és barátaikra, amely zavarja őket. A legtöbb fogorvos kiemelte stressz tényezőként a páciensekkel kapcsolatos problémákat (irreális elvárások; türelmetlen, nem megfelelő viselkedés), időpontegyeztetési nehézségeket, egészségügyi állapotukkal kapcsolatban felmerülő problémákat (legtöbbször fáradtság, kialvatlanság, hátfájdalom), a finanszírozási nehézségeket, a felettesükhöz kötődő problémákat, illetve a hatósági ellenőrzésekből adódó stresszt.
Valamilyen stresszcsökkentő módszert a kutatásban résztvevő fogorvosok többsége (71,5%-a) alkalmaz, hogy kivédje a túlzott terhelés okozta káros hatásokat.
A leggyakoribb valamilyen testmozgás végzése, mely lehet séta, fizikai munka, tornagyakorlat, tánc, jóga vagy valamilyen egyénileg vagy csapatban végzett sporttevékenység. A rendszeres testmozgás segítségével nem csak a felhalmozódott feszültségek csökkenthetők, hanem kiemelt szerepe van a fogorvosokra munkájuk miatt jellemző mozgásszervi elváltozások kialakulásának megelőzésében is.
A relaxáció (mint például az autogén tréning, Jacobson féle progresszív relaxáció), meditáció, masszázs az izmok ellazításán keresztül csökkentik a testi és lelki feszültséget, szorongásoldó hatásúak. Relaxációs és különböző légzőgyakorlatokat érdemes nap közben is végezni, egy-egy nagyobb stresszterheléssel járó helyzet után, vagy azok megelőzésére.
Ugyancsak feszültségcsökkentő hatással bír a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás, pihenés. További jó, ha a fogorvos is olykor átadja magát egy-egy élvezetes hobbitevékenységnek, és kiemelt szerepe van a társas kapcsolatoknak a mindennapi stresszel való megküzdésben. Fontos tehát, hogy a fogorvosok munkájuk mellett szakítsanak elegendő időt ezekre, hogy kiegyensúlyozott és egészséges életet élve minél tovább végezhessék hivatásukat.
Jó hír, hogy összességében a kutatás azt mutatja, hogy a magyar fogorvosok többsége - a külföldi kollégáikhoz hasonlóan - a nagy munkahelyi stressz-terhelés ellenére elégedett életével (0-10 pontos skálán az átlagpontszám 7,06) és boldognak érzi magát (átlag 7,31).
A cikk elkészítésében közreműködött Knap Tímea fogorvostan hallgató, aki szakdolgozatában a magyar fogorvosok körében előforduló munkahelyi stressz tényezőket és ezek hatásait vizsgálta (Dr. Stauder Adrienne, Ph.D. vezetésével). Amennyiben kérdése vagy észrevétele van a kutatással kapcsolatban, írjon a timea.knap(kukac)gmail.com e-mail címre.
- A cikk csak pontos forrás megjelöléssel, működő link hivatkozással vehető át. -
